Főoldal | Rólunk írták

Horváth Kornélnak, a Lajtha László AMI zongoratanárának nagy álma válhatott valóra március 3-án. Középiskolás diáktársával, Stuller Gyula hegedűművésszel közös muzsikálással ünnepelték 50. születésnapjukat a zeneiskola hangversenytermében. Az egykori osztálytársak közül Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Lajtha-kutató is örömmel tett eleget a meghívásnak. A vendégeket Vicziánné Simándi Éva igazgató köszöntötte, az est háziasszonyának szerepét Tassonyi Zsoltné vállalta. Kerületünk jeles személyiségei közül megjelentek kerületünk díszpolgárai, Földesi Gyula országgyűlési képviselő, Juhász Lajosné alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, a társintézmények vezetői, valamint számos zenekedvelő érdeklődő.  

Horváth Kornél - a zeneiskola zongoratanára, Pesterzsébet díszpolgára - a zeneakadémiai évek alatt itthoni (Vásáry Tamásnál) és külföldi kurzusok állandó résztvevője volt. Stuller Gyula hegedűművész Svájcban telepedett le, ahol a világ egyik legjelentősebb zenekarának, a Lausanne-i Kamarazenekarnak lett a koncertmestere. A tavasz első napjainak méltó megkoronázása volt az este, melyen Beethoven: F-dúr "Tavaszi" Szonátája mellett Bach: c-moll és Grieg: c-moll Szonátája is felcsendült. A hallgatóság hosszú percekig tapsolta a művészeket, akik ráadással hálálták meg a szeretetet. 
A koncerttel párhuzamosan kiállítás nyílt a 13 éves Sas Bálint festményeiből. A muzsika mellett a tájképek és virágcsendéletek is tavaszi hangulatot varázsoltak a közönség lelkébe. A kiállítást a március 7-ig megtekinthetik az érdeklődők A jótékonysági est bevételét a zeneiskola alapítványa számára ajánlották fel a művészek, melyből az iskola hangversenyzongorája kerül felújításra a nyár folyamán.

Huszadik alkalommal került sor a Fővárosi Ütőfesztiválra a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola közös rendezésében, február 23-án.

Tíz fővárosi zeneiskola diákjai mérték össze ütőhangszeres tudásukat a II. kerülettől egészen Csepelig bezárólag. A Lajtha AMI igazgatója, Vicziánné Simándi Éva délelőtt 9 órakor megnyitotta a rendezvényt, amit szóló és duó műsorszámok, majd kamara produkciók követtek. A zenei mérkőzés késő délutánig tartott. Mindegyik előadás precizitást követelt az ifjú zenészektől, akik igyekeztek a legjobb tudásukkal előrukkolni. Az apróságok és a nagyobbacskák is alaposan kitettek magukért, a zeneértő közönségnek, a tanulókat kísérő tanároknak, szülőknek és rokonoknak különleges élményt nyújtottak. Érdekes tapasztalat, hogy az ütő hangszerek tanulását inkább fiúk választják. Egy-egy műsorszám előtt akkurátusan állították be a különböző hangszereket, amiken aztán virtuóz előadásokat hallhattunk. Az eredményhirdetésig az Aelia Sabina Zene-, Képző- és Táncművészeti Iskola Big band zenekara szórakoztatta a közönséget.
A zsűri elnöke Angyal Zsuzsa, a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ütőtanára volt. A zsűriben helyet kapott Fazekas László, a váci Bartók Béla Zeneiskola ütőtanára; Nemes Tibor, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola ütőtanára, a zsűri mellett a titkári teendőket Papp Károlyné szaktanácsadó, gyakorlatvezető tanár látta el.
Ilonka Mária

A közönség nagy lelkesedéssel várta a koncertet a Lajtha László AMI-ban február 14-én, melynek háziasszonyi teendőit Lenkeyné Szabó Ida látta el.

A Zabhegyező Citeraegyüttes előadásában Koloni lakodalmas hangzott el. Bach d-moll Menuet-jét Tomerle Fanni zongorázta, tanára Horváthné Farkas Katalin. Károlyi Pál Régi magyar táncát Bozsó Kinga szólaltatta meg hegedűn, felkészítője Pável Edit, zongorán kísérte Balásházi Bálint. Debussy: Arabeszk című szerzeményét Horváth Kornél növendéke, Erdős László játszotta zongorán. Gershwin: Porgy és Bess című zenés művéből Porgy dalát Malatinszky Kornél énekelte Porzsolt Györgyné zongorakíséretével, tanára Lenkeyné Szabó Ida. Dvořák: Humoresque, Sugár: Tavaszi dal és Joplin: The Entertainer című műveket egy sikeres trió, Tarnai Anna, Faragó Eliza és Csató Boglárka fuvolázta. Tanáruk Vicziánné Simándi Éva. B. Bonsor: Feeling Good, Horváth Dániel előadásában hallhatta a közönség. Tanára édesapja, Horváth Kornél. Czahesz Zsófiának köszönhetően csendült fel Loewe dala: Ma éjjel táncolnék. Tassonyi Zsoltné minden növendékét Horváth Kornél kísérte zongorán. Kopetzki: Funky Yard-ja Mizsák Benjámin előadásában volt hallható ütőhangszereken. Tanára édesapja, Mizsák István. Márkus: Csiki-csiki-csikk című örökzöldjét Cziráki Melinda énekelte, majd Abrin: Tico Tico művét a Klarinétegyüttes játszotta Györfi Imre tanár úr vezetésével. Márkus: Stux, maga vérbeli párizsi lett, énekelte Takaró Márk. Végezetül Borbély Bence és Kozák Botond marimbán keltette életre Krell-Holzman Cakewalk Parade című művét.

Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában január 23-án a magyar kultúra napjára emlékeztünk. Ennek alkalmából Tóth József Füles fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Szentendrei festők arcképcsarnoka címmel, amelyet március 3-ig látogathat a közönség.
D. Udvary Ildikó múzeumigazgató köszöntője után Horváth Kornél zongoraművész, Pesterzsébet díszpolgára és Csóka Gabriella fuvolaművész, a Lajtha László AMI zenepedagógusai komolyzenei koncerttel örvendeztették meg a vendégeket. Szabados Ákos polgármester gróf Teleki Pál idézetével kezdte megnyitó szavait:
- „Ha mi nem tartjuk a magunk mivoltát, a magunk lelkiségét, a nemzetnek a maga mivoltáról vallott felfogását, amely itt ezen a helyén a világnak, ebben az időben és térbeli tájban az egyedüli lehető, földrajzilag és népileg adott, abban az esetben megszűnik a nemzet, Európának egyik nemzete, alkotóeleme lenni. Akkor emberek leszünk csak, porszemek, széjjel hullunk és soha többé felismerhetők nem leszünk." A mai napig megszívlelendőek a mondatai. Azzal a büszkeséggel és örömmel olvastam fel ezeket a szavakat, hogy itt Pesterzsébeten sokat tettünk az elmúlt évtizedekben annak érdekében, hogy ne csak porszemekként éljünk e világban, hogy a kulturális élet a helyiek számára élményeket nyújtson és építse ezt a közösséget, adjon lehetőséget ennek a kerületnek és az országnak az épülésére. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy a kultúra és a mi kerületi kultúránk életben maradjon. Szeretném megköszönni a pedagógusoknak és mindazoknak a munkáját, akik erre nevelik a felnövekvő nemzedéket. A kultúra valamennyiünk közös ügye.
Tóth József Füles, az alkotóművész külön köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának a támogatásért, amelynek segítségével elkészült a kiállítás katalógusa. Külön megköszönte az önkormányzat támogatását is. 
Szentendre a festők városa - ezt hirdeti egy felirat a város felé haladva. Jelenleg 37 festőművész él és dolgozik a városban. A fotóművész valamennyit felkereste és az arcképüket - számítástechnika segítségével - beleillesztette egy-egy festményükbe. Ezzel egy másik művet hozott létre. A barokk és a reneszánsz művészetben az alkotók nagyon gyakran belefestették magukat a képekbe. A művészek elfogadták, hogy Füles hogyan alakította át festményeiket és arcképeiket - egy másik alkotássá. Fotómontázsokat készített, annak digitális printjét habkartonra rögzítette. Ezeket a műveket állították ki most Pesterzsébeten először. A művek megalkotására biztatta D. Udvary Ildikó művészettörténész, igazgató is.
- Az igazi öröm az számomra, hogy fantasztikus embereket ismertem meg. Az én életemben a fényképezés csak egy „alibi", szeretek különböző helyeken, különböző emberekkel megismerkedni - mondta lapunknak Tóth József.
A földszinten 37 szentendrei művésszel készült Füles-féle montázs látható, az emeleti tárlóban pedig 18 képes sorozatot állítottak ki, ami a világ festészetének speciális montázsai.

A Pesterzsébeti Múzeum és a 20 éves Kossuth Társaság közös adventi estet rendezett december 5-én, ahol dr. Sturcz Zoltánné, a Kossuth Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket a Gaál Imre Galériában.

Amikor a karácsonyra készülünk, azok a gondolatok, amelyek a gond, a bánat, a szomorúság köré csoportosulnak, háttérbe szorulnak. Olyan érzések születnek meg a lelkünkben, szívünkben, amelyek mögött nagyszerű érzelmek állnak: az öröm, a boldogság. Ebben a hónapban a karácsonyra készülünk, és a családok együvé tartozása erősödik. De egyben emlékezünk azokra, akik nem lehetnek közöttünk. Ilyenkor azonban nem a szomorúság, hanem a szép emlékek, boldog pillanatok jelennek meg előttünk. Napjainkban a karácsony fogalma is átértékelődött. A magyar karácsony, az ünnepi asztal, maga az ünnep napja, a bőségről is szólt. 
A régi könyvekben azt írták, hogy a karácsonyi teríték fehér abroszát eltették, s a földművelő emberek tavasszal kimentek a földekre, és azzal vetették el az első magvakat, hogy gazdag termés szülessen. Ezen gondolatok tudatában kívánok önöknek áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket, és sikerekben, boldogságban, egészségben gazdag újévet – mondta Földesi Gyula országgyűlési képviselő. Ezután D. Udvary Ildikó „Mennyből az angyal” címmel tartott előadást a karácsonyi ünnepkör szimbolikájáról. Jézus születését a IV. századtól ünneplik. Számos művészt megihletett, de már tudni lehet, hogy a rómaiak korában is ültek a karácsonyhoz hasonló ünnepet. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszwik Teréz állította 1824-ben Aszódon. Ezt követően terjedt el fokozatosan ez a szokás. Almát, gyümölcsöt tettek a fa alá. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális ünnep, sok nem keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.
A rendezvény zárásaként fellépett a Csili Népdalkör Szeghalmi Ágnes vezetésével. Friedrich Antalné Ady Endre Karácsony című versét szavalta el, majd Bella Péter játszott tekerőlanton, Pócsik Viktor furulyázott. A Senza Dirigente kamarazenekar Balásházi Bálint vezetésével többek között Johann Sebastian Bach oratóriumának részletét adta elő Barlay András operaénekes közreműködésével. Egy érdekes kísérletre is sor került: a klasszikus zenét ötvözték a tekerőlanttal, s a magyar karácsonyi dalok feldolgozásából így egy csokrot adtak elő.
Végezetül a Canto Armonico kamarakórus énekelt Rózsavölgyi Ildikó vezetésével: felcsendültek Kodály, Harmat Artúr, Cosetti, Crüger és Young művei.
ILMA

Egyházzenei kórushangversenyt tartottak Kodály Zoltán emlékére a Szent Erzsébet Főplébánia-templomban november 24-én.
Rózsavölgyi Ildikó karnagy köszöntötte az esemény résztvevőit, a képviselőket, a kerület lakosait, a díszpolgárokat. Egyúttal megköszönte a Czap Zsolt plébánosnak a lehetőséget, hogy a templomban koncertet szervezhettek, valamint az önkormányzat és a Csili Művelődési Központ támogatását. Földesi Gyula országgyűlési képviselő nyitotta meg a hangversenyt.
- 21 éve hagyományosan Pesterzsébet legszebb templomában tartják meg az egyházzenei kórushangversenyt. Ez azért különleges, mert egybeesik a nagy zeneszerző születésének 130. évfordulójával. Lehet élni zene nélkül is, de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem mintha virágos rétre érkezne. Amikor önök beléptek ebbe a templomba és becsukták maguk mögött a kaput, akkor a keserűséget, bánatot egy kicsit háttérbe szorították. Miután meghallgatták Kodály műveit, a boldogság, a szeretet és az öröm gondolataival tudnak majd távozni. Ez az a három dolog, mely megerősíti a hitet, a reményt. Örömmel és büszkén nyitom meg ezt az egyházzenei koncertet - mondta. 
A koncerten közreműködött a Bella Musica Nőikar, Lestákné Czeróczki Judit vezényletével; az Áprád-házi Szent Erzsébet Énekkar, Medgyes Sándor vezetésével; a Soroksári Pedagógus Kórus, Féth Istvánné irányításával; a Canto Armonico kamarakórus, Balásházi Bálint és Rózsavölgyi Ildikó vezényletével; az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa, B. Horváth Andrea; a Vox Voluptatis Kórus, Ráduly Ildikó vezényletével. A fellépők Kodály, Bach, Bárdos, Beethoven, Crüger, Harmat, Södermann műveket adtak elő. Kodály Adventi énekét az összkar énekelte, vezényelt: Takács László. 
A fellépő kórusok karnagyait emléklappal és virággal köszöntötte Földesi Gyula. 
Ilonka Mária

A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben november 19-én, Erzsébet nap alkalmából több esemény is zajlott. A Máté János teremben fotókiállítás nyílt a Szivárvány fotóklub alkotásaiból, majd a növendékek Erzsébet napi hangversenye következett.
Mintegy 24 nagy méretű fotót tettek közszemlére. Az alkotások a természetet, a természet közeli állapotot ábrázolják. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) Szivárvány fotóklubjának fiatal alkotói azt mutatták meg, hogy mit és hogyan látnak a világból.
A fotókiállítás után megkezdődött az Erzsébet napi hangverseny, amely évről évre az intézmény hagyományos kulturális rendezvényének számít. Közreműködtek a zeneiskola tanulói és tanárai. Különböző komolyzenei művek csendültek fel a barokk zeneszerzőktől a XX. századi magyar zeneszerzőkig. A tanárok munkáját dicsérte a gyerekek ügyessége, akik megcsillogtatták ének- és hangszertudásukat.
Balásházi Bálint igazgató-helyettes büszke volt a tehetséges diákok színvonalas műsorára, teljesítményére.
A picik nagy lelkesedéssel, teljes átéléssel játszották a műveket.
ILMA

Róla nevezték el a pesterzsébeti zeneiskolát és utca is őrzi a nevét a kerületben. Lajtha László 120 évvel ezelőtt, 1892. június 30-án látta meg a napvilágot. A Gaál Imre Galériában Tomasovszki Katalin, a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusa tartott előadást a kevésbé ismert, ám jelentős hatású zeneszerző és népzenekutató életéről és munkásságáról.
Már gyermekkorában megmutatkozott kivételes zenei tehetsége, egészen fiatalon kezdett saját műveket komponálni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola mellett Lipcsében, Genfben és Párizsban tanult. A francia fővárosban később is sok időt töltött, a pezsgő párizsi kulturális élet ismert alakjává vált. 1955-ben a Francia Akadémia beválasztotta tagjai közé – ő volt az egyetlen magyar zeneszerző, akit ez a megtiszteltetés ért. Itthon Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal együttműködve kezdett népzenegyűjtésbe. Ezt a tevékenységét 1951-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Nemzeti Zenede (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) tanára, majd négy évig igazgatója volt. Munkássága során szimfonikus, kórus- és egyházi műveket egyaránt komponált, két filmzenét is írt. Műveihez nagyon nehéz hozzájutni, a legtöbb kottát csak kézirat őrzi.
– Zenekari darabjai olyannyira összetettek, hogy csak a magasabb szintű tanulmányokat folytató növendékeknek ajánlanánk – magyarázta Tomasovszki Katalin, aki remekül szőtte bele a zenei részleteket mondandójába.
SZ.D.

Tassonyiné Zalay Lídia magánének tanszakának hangversenyét hallhatta a lelkes, teltházas közönség 2012. május 17-én délután a Gaál Galériában. A koncert címe sok mindent sejtet, ennek megfelelően a műsor gerince operett részletekből állt, de képviselte magát a musical, francia sanzon, és különféle dalok. A gondosan megválasztott, személyre szabott műsorszámok telitalálatok voltak, mindenki remekül szerepelt és láthatóan élvezte, amit csinált. Az est folyamán kevés beszéd volt, sodró lendülettel követték egymást a dalok Horváth Kornél varázslatos zongorakíséretével.
A jól felépített hangverseny fergeteges fináléval zárult. Az elképzelések szerint hagyományszerűen folytatnák ezt a tanév végi Galériához kapcsolódó hangverseny-sorozatot, már a jövő évi koncert körvonalai lassan felvázolódnak. Felhőtlen, hétköznapokból kiemelő élményben részesült az, aki meghallgatta ezt a nagyszerű előadást, amely bárhol megállná a helyét!