Főoldal | Névadónkról, Lajtha Lászlóról

Iskolánk névadójáról, Lajtha Lászlóról

(1892. június 30. Budapest – 1963. február 16. Budapest)

Ki volt Lajtha László?

• Származása szerint egy jómódú budapesti polgárcsalád elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot. Édesapja bőrgyár tulajdonos és lapszerkesztő volt. Szülei amatőr módon zenéltek: édesapja hegedült, karmesterséggel és zeneszerzéssel próbálkozott; erdélyi származású édesanyja pedig, énekelt és zongorázott.

• Végzettsége szerint zeneszerző, zongoraművész, az állam- és jogtudományok doktora. Doktori címével sohasem kérkedett, nem használta.

• A magyar állam elismerése szerint Kossuth-díjas népzenekutató – tevékenységének többi területét államilag a mellőzöttség jellemezte. Ennek legfőbb oka Lajtha nyílt politikai állásfoglalása volt: nem azonosult a kommunizmus eszméivel, nem volt hajlandó aláírni a Mindszenthy József elleni koholt vádakat – miközben például Kodály Zoltán aláírta azt. Ezután sorra veszítette el pozícióit, állásait; útlevelét 14 évre bevonták. Nem vehetett részt a saját székfoglalóján a Francia Akadémián, nem láthatta külföldön élő fiait és azok családját, nem utazhatott el saját műveinek külföldi bemutatóira, s azokra a rendezvényekre, amelyekre mint előadót, vagy tiszteletbeli résztvevőt meghívták.

• A magyar zenei életben betöltött szerepe szerint zenepedagógus, hangszertörténész, népzenekutató, karnagy, karmester, egyházzenész, koncertszervező, zenei ismeretterjesztő, a Magyar Rádió zeneigazgatója, a Magyar Néprajzi Múzeum igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadója.

• A nemzetközi zenei életben betöltött pozíciói: a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága népzene-néptánc osztályának elnöke, a Nemzetközi Népzenei Tanács egyik alapítója, a vezetőség tagja.

• Az európai zenei élet elitjéhez tartozik: Coolidge-díjas zeneszerző, a Francia Művészeti Akadémia első és eddig egyetlen magyar zeneszerző tagja (1955-ben került be a „halhatatlanok” közé), tudományszervező, kultúrdiplomata – nemzetközi konferenciák, kongresszusok népzene-tudományi előadója

• Újhumanista – „Ha van valami új abban a szerepben, amelyet a muzsika történetében vállalni szeretnék, akkor ennek jelentősége az, hogy visszavinni a sok »izmus« után a muzsikát a humanizmus területére. Nagy gesztusok, u. n. mélységek nélkül való emberi emberhez, amilyen volt a muzsika Haydn és Mozart kezeiben.”(Idézet Lajtha 1954. december 25-én kelt, fiaihoz írt leveléből)

• Polihisztor – átlátta Európa művészetének történetét az ókortól kezdve, érdeklődött a képzőművészetek, az irodalom, a fizika, a csillagászat iránt – óriási házi könyvtára tanúskodik erről. „A mélyen kulturált polihisztor és humanista típusát testesítette meg.” (Idézet Fábián Lászlótól)

• Egyetemes gondolkodó, egyetemes művész – „Az igazi nagyság adni is tud, elfogadni is. Egyszerre tud nemzeti és nemzetközi is lenni. Kitágítja a nemzeti művelődés határait, befogadja az általános emberi minden hozzája érkező áramlását, és nem is ismeri a szűk, elzárkózó, nemzetinek csúfolt gyűlölködést.”(Idézet Lajtha László összegyűjtött írásaiból, I. kötet, 280. oldal)

„aki hazája művészetének mutatja meg az igazi honi utat, akinek gyökerei mélyen megkapaszkodnak  a hazai műveltség hagyományaiban, akárhogyan is csak nemzetit akar alkotni – ha igaz ember és igaz művész, ha magasra emelkedő géniusz –, mégis egyetemes jelentőségűt teremt.” (Idézet Lajtha László összegyűjtött írásaiból, I. kötet, 279. oldal)

Az összeállítást Tomasovszki Katalin készítette.
A teljes tanulmány letölthető a Dokumentumok menüpontban.
 

A Lajtha AMI Pedagógiai Programjának céljai

• Igényes hangszeres, elméleti és képzőművészeti alapképzés nyújtása.
• A működő amatőr művészeti körök utánpótlásának biztosítása.
• A kiemelkedő képességű tanulók zene-, valamint képzőművészeti
• továbbtanulásra való felkészítése (művészeti szakközépiskolák).
• Széleskörű és színvonalas közművelődési tevékenység kialakítása.

A művészeti területek közös célja

• Az alkotó munkával járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a
• harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.

Részcélok:

• A tanulók rendelkezzenek általános esztétikai ismeretekkel.
• Sajátítsák el a művészi alázatot, szorgalmat, és tiszteljék ezeket az értékeket másokban.
• A növendékek és a tanárok legyenek résztvevői a helyi kulturális életnek.
• Közvetítsék a helyi lakosság felé az egyetemes kultúrtörténet értékeit.
• A helyi speciális művészetoktatás igényeinek kielégítése.
• A művészeti alkotások befogadására nevelés.

A művészeti területek közös részcéljai

• Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást.
• Alakítsa ki az esztétikai érzékenységet.
• Neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére.
• Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.

A művészeti területek közös feladatai:

• A művészeti képzés ismertesse meg az egyes szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit.
• Alapozza meg az egyes művészi kifejezőkészségek kialakítását.
• Bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját.
• Fejlessze a növendékek kreativitását.
• Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra.
• Ösztönözze a tanulókat a művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra.
• Törekedni kell a társművészetekkel való együttműködésre, a velük való kapcsolattartásra.
• A világörökség részét képező egyetemes műveltség, és a nemzeti műveltség közvetítése.
• A nevelés személyes példamutatás, jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése is lehet.
• Olyan oktató-nevelő munka célja olyan feltételeket teremteni, hogy iskolánk legyen a lehetőségek tárháza, ahol minden gyerek megtalálhatja a saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet.

A zeneoktatás feladatai:

• A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
• Az amatőr muzsikálásra való képesség kialakítása.
• Az iskola adjon rendszerezett ismereteket.
• Zenei írás, olvasás megtanítása.
• Zenei logika, formai összefüggések megismertetése.
• A zene történeti összefüggéseinek, más művészetekkel való kapcsolatainak bemutatása.
• Ösztönözze a tanulókat zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására.
• A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük zenéjével.
• A zeneiskola fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét.
• Bontakoztassa ki a növendékek zenei fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásaiknak, fejlessze improvizációs készségüket.
• Fejlessze a tanulók zenei képességeit (hallás, ritmusérzék, stb.).
• A zeneiskola szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos munkára.
• Alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon.
• Cél, hogy a növendékek a zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg.
• A zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére.
• Ösztönözze tanulóit hangverseny és operalátogatásra, valamint az intézmény koncertéletének figyelemmel kísérésére.
• A zeneiskola használja ki a lehetőségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására.
• Segítse az egyházzenei életet.
• Támogassa az amatőr zenekarok, együttesek, a családi együttmuzsikálás működését.
• Legyen nyitott az értékes könnyűzenére.
• Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg) külföldi zeneoktatási intézményekkel.
• Teremtsen „szabad iskola” formájában lehetőséget a legváltozatosabb igények kielégítésére.

A képző-és iparművészeti oktatás feladatai:

• Sajátítsák el a gyerekek a vizuális nyelv síkbeli és térbeli alapjait.
• Legyen olyan eszköztáruk, melynek birtokában legyenek képesek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére.
• Szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapelemeit.
• A tagozaton folyó tevékenység járuljon hozzá a gyerekek természet-és emberismeretének gyarapodásához (műalkotások történeti és esztétikai elemzése).
• Váljanak a tanulók a műalkotások értő befogadóivá.
• Formálódjon az ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük.
• Az arra alkalmas tanulókat készítse fel szakirányú továbbtanulásra.
• Ösztönözze a tanulókat rendszeres kiállítás- és múzeum-látogatásra.
• Pályázatokon való részvétel.
• Alkotótáborok szervezése.